15.000 FORINTTÓL INGYENES A KISZÁLLÍTÁS!

Keresés

EKCÉMA / ATÓPIÁS DERMATITISZ

Az ekcéma az irritált bőrre utaló általánosan használt kifejezés, aminek a leggyakoribb típusa az atópiás ekcéma (bőrgyulladás). Az atópiás ekcéma széles körben elterjedt krónikus bőrgyulladásra utaló betegség, ami minden ötödik gyermeket és a felnőttek 2%-át érinti világszerte.1

Az ekcéma piros és pikkelyes kiütések formájában jelentkezik a bőrön, leggyakrabban az arcon, a könyökön és a térden. Általában erős bőrviszketés kíséri, különösen éjszaka. Az ekcémás gyermekek alvászavarban szenvednek, ami szorongáshoz, tanulási nehézségekhez és a gyermekek, illetve a szüleik életminőségének romlásához vezethet. Szerencsére a gyermekkori ekcéma az esetek mintegy 80%-ában javulásnak indul2, ennek ellenére még mindig rendkívül sok az ekcémától szenvedő felnőtt is.

Mi okozza az ekcémát?

Úgy vélik, hogy az ekcéma kialakulásáért több tényező is felelős, a fő okozója azonban a genetikai hajlam, a meggyengült bőrgát és a gyulladásra adott gyenge válaszreakció.3 Ezenkívül a betegség súlyosságát nagyban befolyásolják még a környezeti tényezők, például az allergénekkel való érintkezés és a dohányfüst.

1. táblázat: Az ekcéma kialakulásáért felelős tényezők

 

Az ekcéma kialakulásában szerepet játszó tényezők

Leírás

Sérült bőrgát

Az ekcémában szenvedők esetében általában a bőr védőrétege sérült, ezért a bőr gyakran száraz és irritált, amit sok esetben a filaggrin fehérje génjét működésképtelenné tevő mutáció okoz.4

Intenzív gyulladásos válaszreakció

A bőrgyulladást okozó, az immunrendszer által adott intenzív válaszreakció bőrpirosodáshoz és duzzanatok kialakulásához vezet.4

Genetika

Ha a családban valaki ekcémában szenved, genetikai alapon fokozott az ekcéma, asztma és egyéb allergiás reakciók kialakulásának veszélye.5 Az ekcéma öröklődésének ténye még nem nyert bizonyítást.6

A bőrön nincs elegendő mennyiségű természetes antibakteriális anyag

A kutatók kimutatták, hogy az ekcémában szenvedők közül sokuk szervezete nem termel elegendő mennyiségű természetes antibakteriális anyagot, ami tovább növelheti a bőrfertőzések kialakulásának esélyét.7

Sérült mikrobióma

A bőrmikrobiótának nevezett baktériumok billiói rendszerint természetes egyensúlyban élnek a bőr felületén. Az ekcémában szenvedők esetében azonban a Staphylococcus aureus baktérium túlszaporodása miatt felborul az egészséges egyensúly.8

 

 

 

Az ekcéma tünetei

 

Az ekcémában szenvedők bőre száraz, krónikusan viszkető és pikkelyes, illetve kipirosodott és duzzadt foltokkal teli. A vakarózás tovább irritálja a bőrt, ami fokozott duzzadáshoz és váladékozáshoz vezethet; ezt szokták viszketés-vakarás ciklusnak nevezni. 9

A kidörzsölt, irritált és gyulladt bőr esetében meggyengül a bőr védőrétege, ami tovább növeli az ismétlődő fertőzések veszélyét.10 A test leginkább veszélyeztetett területei életkortól függően változnak. Gyermekek és csecsemők esetében az ekcéma általában az arcon, a térden, a könyök belső oldalán és a csuklón üti fel a fejét. A nagyobb gyermekek, serdülők és felnőttek esetében általában a nyakon, a könyök belső oldalán és a térd hátoldalán jelenik meg az ekcéma. Noha gyermekkorban lényegesen gyakrabban fordul elő a probléma, és általában javul az életkor előrehaladtával, az ekcéma felnőttkorban is fennállhat, ráadásul előfordulhat az is, hogy csak felnőttkorban jelenik meg.

 

Kockázati tényezők

 

Életkor

Az ekcéma gyermekkorban fordul elő a leggyakrabban, és általában javul az életkor előrehaladtával, ugyanakkor a serdülőket és a felnőtteket egyformán érintheti.1

Környezet

A hideg téli hónapok és a fokozott beltéri fűtés kombinációja kiszáríthatja a bőrt és ronthatja a bőr védőfunkcióját. A kutatások kimutatták, hogy az alacsony hőmérséklet és páratartalom összefügg az ekcéma gyakoribb előfordulásával.11 Mások azonban éppen a nedves környezetben tapasztalták az ekcéma tüneteinek rosszabbodását, ami a tünetek sokféleségére utal.12

Genetika

Bár az ekcéma öröklődése teljes egészében még nem került feltárásra, néhány esetben a genetika is okozója lehet az ekcéma kialakulásának. Az ekcémában szenvedők mintegy 50 %-ánál megállapítható, hogy a filaggrin nevű bőrfehérje genetikai szempontból abnormális vagy nem megfelelő mennyiségben van jelen.13, 14

Bőrallergének

A környezeti allergének, mint például az állatokban élő atkák, a növényi atkák, a pollen és a latex, egyeseknél kontaktekcémát okozhat, ami irritációhoz vezet, és fokozza az ekcéma kialakulásának veszélyét.15

Táplálkozás

A táplálkozás jelentős hatással van az ekcéma kialakulására. Az ekcémában szenvedő gyermekek egyharmada egyúttal élelmiszerérzékenységben vagy -allergiában is szenved.16 Az ekcémával küzdők esetében az az öt élelmiszer, ami a legnagyobb valószínűséggel vált ki érzékenységet, a következők: tojás, tejtermékek, glutén, szója és földimogyoró.17

Dohányfüst

A dohányfüstnek való kitettség jelentősen növeli az ekcéma kialakulásának veszélyét, beleértve azt az esetet is, ha a várandós édesanya passzív módon érintett.18, 19

Termékek, fürdés, ruhák

A bőrön alkalmazott irritáló készítmények, mint például a szappan és az alkoholtartalmú termékek, gyakran kiszárítják a bőrt, és eltávolítják a természetes faggyúréteget, ezért az ekcéma tünetei nem szűnnek meg. Az ekcémás gyermekek szüleinek azt ajánljuk, hogy használjanak szappant, és a fürdés után hidratáló készítménnyel kenjék be a bőrt.20 A bőrön használt termékek megválasztásánál gondosan ügyeljenek arra, hogy azok ne tartalmazzanak irritáló kémiai anyagokat, mint például illatanyagokat és tartósítószereket.15 Ezenkívül a gyapjúból vagy más durva szövetből készült ruhák is növelhetik a viszketést, és ronthatják az ekcémás bőrtüneteket. 12

Stressz és alvás

Közvetlen összefüggés áll fenn a mentális stressz és az ekcéma között. Az ekcéma fokozhatja a stresszes állapotot, és fordítva is, a stressz is súlyosbíthatja az ekcéma tüneteit.21 A fokozott éjszakai viszketés okozhat alváshiányt, ami jelentősen befolyásolja az életminőséget. 22

Kezelési módok

 

Az ekcéma kezelése folyamatos odafigyelést igényel, továbbá a termékek gondos kiválasztását és a kiváltó okok elkerülését is szem előtt kell tartani. Az ekcéma sok esetben krónikus megbetegedés, ami általában nehezen gyógyítható.

 

 

2. táblázat: Az ekcéma kezelési módjai 23, 24

 

Az ekcéma kialakulásában szerepet játszó tényezők

Jellemző kezelési mód

Az immunrendszer túlműködése és gyulladás

A gyulladás enyhítése

Sérült bőrgát

A védőréteg hidratálása és az irritáló anyagok kerülése

Viszketés

A viszketés enyhítése

Fertőzésre való fokozott hajlam

Szükség esetén antimikrobiális hatóanyagok

Környezeti tényezők

Az irritáló szappanok, a forró fürdő és a párásító használatának kerülése, valamint a dohányzásról való leszokás25, 26

 

Referenciák

 

  1. Nutten S. Atopic dermatitis: global epidemiology and risk factors. Ann Nutr Metab. 2015;66 Suppl 1:8-16.
  2. Dangoisse C. [Atopic dermatitis]. Rev Med Brux. Sep 2011;32(4):230-234.
  3. Rerknimitr P, Otsuka A, Nakashima C, Kabashima K. The etiopathogenesis of atopic dermatitis: barrier disruption, immunological derangement, and pruritus. Inflamm Regen. 2017;37:14.
  4. Czarnowicki T, Krueger JG, Guttman-Yassky E. Skin barrier and immune dysregulation in atopic dermatitis: an evolving story with important clinical implications. J Allergy Clin Immunol Pract. Jul-Aug 2014;2(4):371-379; quiz 380-371.
  5. Asher MI, Montefort S, Bjorksten B, et al. Worldwide time trends in the prevalence of symptoms of asthma, allergic rhinoconjunctivitis, and eczema in childhood: ISAAC Phases One and Three repeat multicountry cross-sectional surveys. Lancet. Aug 26 2006;368(9537):733-743.
  6. Brown SJ, McLean WH. Eczema genetics: current state of knowledge and future goals. J Invest Dermatol. Mar 2009;129(3):543-552.
  7. Hata TR, Gallo RL. Antimicrobial peptides, skin infections, and atopic dermatitis. Semin Cutan Med Surg. Jun 2008;27(2):144-150.
  8. Kong HH, Oh J, Deming C, et al. Temporal shifts in the skin microbiome associated with disease flares and treatment in children with atopic dermatitis. Genome Res. May 2012;22(5):850-859.
  9. Pavlis J, Yosipovitch G. Management of Itch in Atopic Dermatitis. Am J Clin Dermatol. Dec 28 2017.
  10. Ashbaugh AG, Kwatra SG. Atopic Dermatitis Disease Complications. Adv Exp Med Biol. 2017;1027:47-55.
  11. Engebretsen KA, Johansen JD, Kezic S, et al. The effect of environmental humidity and temperature on skin barrier function and dermatitis. J Eur Acad Dermatol Venereol. Feb 2016;30(2):223-249.
  12. Silverberg JI, Hanifin J, Simpson EL. Climatic factors are associated with childhood eczema prevalence in the United States. J Invest Dermatol. Jul 2013;133(7):1752-1759.
  13. Cabanillas B, Novak N. Atopic dermatitis and filaggrin. Curr Opin Immunol. Oct 2016;42:1-8.
  14. Akiyama M. FLG mutations in ichthyosis vulgaris and atopic eczema: spectrum of mutations and population genetics. Br J Dermatol. Mar 2010;162(3):472-477.
  15. Schena D, Papagrigoraki A, Tessari G, et al. Allergic contact dermatitis in children with and without atopic dermatitis. Dermatitis. Nov-Dec 2012;23(6):275-280.
  16. Zuniga R, Nguyen T. Skin conditions: common skin rashes in infants. FP Essent. Apr 2013;407:31-41.
  17. Bergmann MM, Caubet JC, Boguniewicz M, Eigenmann PA. Evaluation of food allergy in patients with atopic dermatitis. J Allergy Clin Immunol Pract. Jan 2013;1(1):22-28.
  18. Molin S, Ruzicka T, Herzinger T. Smoking is associated with combined allergic and irritant hand eczema, contact allergies and hyperhidrosis. J Eur Acad Dermatol Venereol. Dec 2015;29(12):2483-2486.
  19. Yang YW, Chen YH, Huang YH. Cigarette smoking may modify the risk of depression in eczema among adults: a preliminary study using NHANES 2005-2006. J Eur Acad Dermatol Venereol. Sep 2011;25(9):1048-1053.
  20. Uehara M, Takada K. Use of soap in the management of atopic dermatitis. Clin Exp Dermatol. Sep 1985;10(5):419-425.
  21. Peters EM, Michenko A, Kupfer J, et al. Mental stress in atopic dermatitis--neuronal plasticity and the cholinergic system are affected in atopic dermatitis and in response to acute experimental mental stress in a randomized controlled pilot study. PLoS One. 2014;9(12):e113552.
  22. Chang YS, Chou YT, Lee JH, et al. Atopic dermatitis, melatonin, and sleep disturbance. Pediatrics. Aug 2014;134(2):e397-405.
  23. Saeki H, Furue M, Furukawa F, et al. Guidelines for management of atopic dermatitis. J Dermatol. Oct 2009;36(10):563-577.
  24. Dimitriades VR, Wisner E. Treating pediatric atopic dermatitis: current perspectives. Pediatric Health Med Ther. 2015;6:93-99.
  25. Oak JW, Lee HS. Prevalence rate and factors associated with atopic dermatitis among Korean middle school students. J Korean Acad Nurs. Dec 2012;42(7):992-1000.
  26. Kimata H. Cessation of passive smoking reduces allergic responses and plasma neurotrophin. Eur J Clin Invest. Feb 2004;34(2):165-166.

 

Vissza

Ez a webhely cookie-kat használ, hogy jobb böngészési élményt kínáljon a felhasználóknak. További információk a cookie-k használatáról.